A jelenleg a szolnoki Helyőrségi Klub előtti parkban pihenő 10419-es Mi-8-asunk 1972.08.18-1972.09.04. között érkezett Magyarországra. Első nagyjavítását a Pestvidéki Gépgyárban (röviden: PG) kapta 1976.12.22-1977.06.28. között. Az első nagyjavításra kicsivel több, mint 4 év és 894 repült óra után került sor.
Következő, azaz második nagyjavítására 6 évvel később került sor ugyancsak a PG-ben 1983.11.22-1984.05.09. között. Eddigre már 1889 órát töltött a levegőben, azaz a két nagyjavítás között 995 óra telt el.
Kivonására 1996-ban került sor. A gép ekkor 21 éves volt és eddigre elérte a 3381 repült órát összesen 8421 felszállással. (Azaz a II. nagyjavítás után még 1492 órát töltött a levegőben.)
A gép szolgálatát eredendően Szentkirályszabadján kezdte meg, majd amikor onnan 15 Mi-8T és 5 Mi-8P/PSz társával Szolnokra került 1984. május 15-25-e között, akkor ott folytatta pályafutását egészen 1996-ig. (Szolnokra nem sokkal a II. nagyjavítása után került át.)
Következő, azaz második nagyjavítására 6 évvel később került sor ugyancsak a PG-ben 1983.11.22-1984.05.09. között. Eddigre már 1889 órát töltött a levegőben, azaz a két nagyjavítás között 995 óra telt el.
Kivonására 1996-ban került sor. A gép ekkor 21 éves volt és eddigre elérte a 3381 repült órát összesen 8421 felszállással. (Azaz a II. nagyjavítás után még 1492 órát töltött a levegőben.)
A gép szolgálatát eredendően Szentkirályszabadján kezdte meg, majd amikor onnan 15 Mi-8T és 5 Mi-8P/PSz társával Szolnokra került 1984. május 15-25-e között, akkor ott folytatta pályafutását egészen 1996-ig. (Szolnokra nem sokkal a II. nagyjavítása után került át.)
Mikor az üzemelését befejezte, azután is a bázison maradt. Kezdetben a parancsnoki torony előtt állt, majd mivel ott felváltotta az ugyancsak egykori szentkirályi társa, a 10419-es, így átkerült a szolnoki Helyőrségi Klub előtti parkba, ahol ma is megtekinthető. Itt készültek a márciusi havas fotók is. A gép állapota a festéstől eltekintve épnek mondható: megrongálva, megcsonkítva nincsen. Természetesen a gumik leengedtek, a rozsda imitt-amott megfigyelhető. A gép így tehát szerencsésnek mondható: nem lett például külföldi tansegédlet és nem lett lángvágó áldozata sem. És minden esélye megvan az örök életre is: ott, ahol áll ikonnak számít, s talán előbb-utóbb egy jól megérdemelt felújításon, de minimum átfestésen is átesik.
(További fotók lentebb!)
Amúgy a 10417-es összességében szerencsés pályafutást tudhat maga mögött, szemben például mindvégig Szentkirályszabadján maradt társával a 10429-essel:
Csupán egyetlen komolyabb repesemény történt a géppel: 1990.08.06-án Járomi Barnabás-Kiss István-Kozma József összetételű gépszemélyzet éjjel, leszálláshoz történő bejövetel közben a KIRA átrepülésekor a gép jobb hajtóműve madárral ütközött, így az megsérült. A géppel a személyzet ezek után is sikeresen landolni tudott.
(Adatok forrása: Brandt "Szepi" Gyula)
(Adatok forrása: Brandt "Szepi" Gyula)
Egy kép az aktív időkből (Forrás: hunavia.hu)
FRISSÍTÉS!
Egy kép 2010. áprilisából: itt még frissebb a festése. Ekkor már a 10419-es foglalta el a helyét a bázison, a parancsnoki torony előtt.
Itt pedig egy nagyon régi kép, még az első nagyjavítás utáni időkből, amikor a sötétbarna tónusú festést kapták meg a nagyjavításon átesett minyók. (Kép forrása: Boros József)
További képek Szolnokról:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése